Környezettudatosság

2015-04-09

Mit tehetünk a ma még „KÉK” bolygónkért és gyermekeink, unokáink élhető jövőjéért?
Az energiafogyasztás mértéktelen növekedése napjainkban egyre fokozódik és a közeljövőben sem várható jelentős változás. A hatalmas léptékű technológiai fejlődés a szélmalomtól a részecskegyorsítóig az emberiség írott történelmét tekintve is villámgyorsan zajlott le.
Mindössze két emberöltő alatt tettük tönkre bolygónk természetes, reproduktív képességét.

A föld felszíne alatt rejlő nyersanyagkészleteket és energiaforrásokat a végsőkig kihasználtuk. Állatfajok pusztulnak ki és lassan az emberek számára is lakhatatlanná válhat a Föld.
Ma már ott tartunk, hogy csak a tudomány és technika megállíthatatlanul gyorsuló fejlődése jelenthet némi reményt. Abban bizakodhatunk, hogy olyan fejlett technikai eszközöket, alapanyagokat, technológiákat, üzemanyagokat és fűtési rendszereket fedezünk fel, melyek megoldást jelenthetnek a folyamatosan szaporodó emberiség számára.

Mielőtt rátérünk a napról napra fejlődő környezetbarát technológiai és technikai vívmányok kínálta lehetőségekre, tekintsük át a közelmúlt történelem fontosabb állomásait.

Az 1769 és 1850 között elsőként Nagy-Britanniában, majd Európa nyugati régióiban és Észak-Amerikában lezajlott ipari forradalom következtében, a rendelkezésre álló energiaforrásokból rövid idő alatt hatalmas tömegű szenet, nyersolajat, földgázt használtak fel elődeink. Az energiahordozók iránti igény a nagyteljesítményű gőzgépek megjelenésével rohamosan kezdett növekedni. Az ipar, a gőzhajózás, a vasút, a teljes gazdasági élet és velük az egész társadalom óriási változásokon ment keresztül.

Rövidesen még gyorsabb fokozatba kapcsolt a fejlődés, megjelentek a Diesel, majd a benzin üzemű robbanómotorok. Létrejöttek a metropolisok hatalmas ipari struktúrákkal és közvetlen környezetükben óriási lakónegyedekkel, ugrásszerű energiaigényt generálva. A szén, az olaj és földgázkitermelés rohamléptekkel növekedett. A nagyvárosi lakások fűtése eleinte főleg egyedi széntüzelésű, később olaj és gázüzemű központi vagy távfűtés volt. Ebben az időszakban csak közvetlenül az ipari környezetben észlelték a levegőszennyezés növekedését és annak egészségkárosító hatását, de ez nem jelentett akadályt a terjeszkedő és szaporodó óriásvállalatoknak. Az energiaforrások ekkor még látszólag kiapadhatatlannak tűntek.

Az üvegházhatás, az ózonréteg sérülése, általában a környezetvédelem szinte ismeretlen fogalmak voltak. Az első hatékony nemzetközi döntés sokkal később, 1987. szeptember 16-án született az „ózonpajzs” védelmében. 46 ország képviselői írták alá a környezetvédelmi megállapodást, mely megszüntette a magas légköri ózont lebontó vegyületek gyártását.

A következő lépéssel pedig már a nukleáris energia korszakába jutottunk. Az atombomba, az addig ismert legfélelmetesebb és legpusztítóbb fegyver, az atomerőmű viszont a maghasadás során felszabaduló hasznos energia birtokosává tett minket. Ma már az emberek tudják, hogy mit jelent a nukleáris háború fenyegetésének árnyékában élni (Hirosima, Nagaszaki) és azt is, hogy mi az a nukleáris katasztrófa (Csernobil, Fukushima). A közvetlen közelünkben európai országokban, többek közt hazánkban is működő biztonságosnak mondott atomreaktorok sokakban ezért keltenek félelmet.

A fejlődés nem áll meg, egyre tempósabb. Beköszöntött az űrkorszak, a robottechnikával, a computerrel és a nanotechnológiával. Az interneten percenként értesülhetünk a tudomány legújabb felfedezéseiről.

Legszebb álmaink egyike, egy olyan FÖLD melynek ózonrétege ép, levegője az élővilág egészségére ártalmatlan, vizei tiszták és hatalmas erdők ontják az oxigént.

Az álmok arra várnak, hogy megvalósítsuk őket.

 

Tudjon meg többet az energiatakarékos fűtésről és a kondenzációs kazánokról.
Fűtés légtelenítésről itt olvashat.
Fűtésszerelés, Fűtésszerelő adatbázis.